2012. március 27., kedd

És tényleg itt a vége.

Keményen dolgoztam azon, hogy kimásszak a 6 nappal ezelőtti horror eredmények okozta iszonyatos sokkból. Esettanulmányokat, pozitív példákat kerestem, próbáltam előre tekinteni és nem feladni a reményt - és a végére már egész jól ment :) 
Ez a ciklus persze úgy szar ahogy van, de mivel már kifizettem a cikluskövetést, kénytelen vagyok végigcsinálni. Mindenesetre egész nyugodt voltam a mai vérvételnél; úgy gondoltam, hogy ezek után túl sok izgulnivalóm már nincs. A ciklus 8. napján vagyok. Ösztrogénemelkedésre számítottam (és ennek következményeként már némileg alacsonyabb FSH-ra) és arra, hogy úgy péntek környékén (11. nap) lesz majd egy uh is a vérvétel mellé, aztán majd jövő héten ovu után meglátjuk a többit. Hiszen mindig ovuláltam. Mindig. Még a 17 napos ciklusokban is.

Na és akkor a mai vérvétel eredményei:

Ösztradiol:  150 (maradt tehát ugyanannyi... :(
Progeszteron:  2
LH:  22
FSH:  75 (igen, hetvenöt!!!)

Az AMH eredményemet már meg sem kérdeztem. Minek. Nyilván valahol 0.1 és az undetectable között mozog.
Rákérdeztem viszont az Anti Ovarian Antibodies test-re (köszönöm szépen Zöld Csigának a tippet; utánanéztem közben én is, és abszolút ésszerű magyarázat lenne), de a nővér telefonon azt mondta, hogy ja, az USA-ban biztos, de itt nem végeznek ilyen vizsgálatot. (?!?) Holnap bemegyek személyesen és megpróbálok utánajárni; bár ilyen hihetetlenül elszállt FSH érték mellett már igazából nem tudom, számítana-e még bármit is, ha kiderülne, hogy a saját szervezetem nyírta ki a petefészkeimet/petesejtjeimet. Ha észrevették volna 1-2 évvel ezelőtt, akkor még talán.
Holnaptól állítólag rátennének DHEA-ra, hogy történjen valami a ciklusommal, aztán 1 hét múlva új vérvétel. Ezt a ciklust kénytelen vagyok végigcsinálni, meg májusban konzultálni még egyet az orvosommal, meg - mivel már rajta vagyok végre a rohadt várólistán - elmegyek még a laparra+hiszterora is, de ennyi. Ezzel már nincs mit tenni. Le kell állnom a témáról, fel kell végre fognom, hogy vége. 
Igaza van Nyonyeszkának is, lelkileg is rámférne némi szünet. Mostanra már abszolút padlón vagyok (hehh, ki ne lenne?!) Soha életemben nem voltam még ennyire stresszes, mint az utóbbi időben. Öt éve ezzel kelek és fekszem, ez éltet, ez visz előre, ez motivál. A családomon kívül ez a legfontosabb dolog, a legnagyobb cél az életemben. A remény, hogy egyszer sikerülni fog, és igenis lesz még kisbabánk, abszolút elválaszthatatlan része volt eddig a mindennapjaimnak. És most vége.. :(((((
Fogalmam sincs, hogy 5 évnyi folyamatos reménykedés és küzdelem után hogy lehet feldolgozni az elfogadhatatlant, hogy nincs tovább. Mintha egy légüres térbe kerültem volna. Nincsenek szavak, amikkel leírhatnám, mit érzek most. Ugyanakkor tudom, hogy hálás lehetek a sorsnak, hiszen van már egy csodálatos kisfiam és egy fantasztikus férjem, akiket mindennél jobban szeretek!!

Ezúton is nagyon köszönöm Nektek, hogy szurkoltatok és köszönöm szépen a bíztató gondolatokat, hozzászólásokat is; tényleg sokat számít ilyenkor minden jó szó. Fogok még jelentkezni.

2012. március 21., szerda

Mindennek vége

Legalábbis ezt érzem most. Életemben nem voltam még ennyire padlón.  

Február közepén eljutottam végre a specialistához, ahová még tavaly novemberben jelentkeztem be. (...) Az elegáns privát kórház meddőségi részlegére lépve a recepcióspult mögött rögtön ott van egy fal, telis-tele a hálás szülők által beküldött babafotókkal. Pusztán ettől is könnybe lábadt a szemem :( Istenem, bár én is írhatnék majd egy kedves lapot hálám jeléül és csatolhatnám a kisbabám fotóját, akire olyan sokat vártam...

A doki nagyon alapos volt, több mint egy órát voltam bent nála. Elég profi anyagot állítottam össze az elmúlt 5 évemből: ott volt az összes eddigi vérvételi eredményem (hormonsorok, pm eredmények, autoimmun kivizsgálások, sima vérképek), a HyCoSy eredménye, a férjem összes eddigi vérvételi eredménye plusz a spermavizsgálatok, valamint csatoltam 49 db (!!), a FertilityFriend-ről színesben kinyomtatott hőgörbét. Amely napokhoz hormoneredmények tartoztak, azokat a vérvételi papírokról kiírtam szépen buborékban a hőgörbékre is, az adott ciklus adott napjához, hogy áttekinthetőbb legyen.

A doki alaposan kikérdezett (meg eleve ki kellett már tölteni előtte egy 8 oldalas kérdőívet is). A férjem eredményeit nem találta jónak; azt mondta, hogy tökmindegy, hogy 116 milliója van (/ml), ha a morfológia csak 3-4% körüli. Kiírt neki egy alapos vérvizsgálatot, plusz új spermavizsgálat + halosperm DNA frag assay, plusz ultrahang. Ő már minden vizsgálaton túl is van azóta, és az eredménye nagyon hasonló lett az eddigiekhez, tehát csökkent fertilitást állapítottak meg, ami mindenképp késlelteti a teherbeesést, viszont sem a Halo sperm assay, sem az uh nem mutatott rendellenességet, úgyhogy a továbbiakban főleg rám fognak fókuszálni. 

Nekem kiírt egy vagonnyi alapdolgot (pl. HIV, szifilisz, egyebek), ellenőrzi a pajzsmirigyfunkciókat és a pm elleni antitesteket, tovább vizsgálja a gluténérzékenységet, illetve megnézi újra az ANA-t is:


A következő időpontot május elejére kaptam, addig kiírt nekem egy cikluskövetést. 
Egy 42, majd egy 43 napos ciklus követte egymást, ami totál meglepett, mivel hosszút eddig mindig egy rövid követett. 
Az utóbbi időben éreztem egyébként, hogy valami nem okés velem, mert fáradékonyabb voltam (éjjel viszont mindig többször is felébredtem és nem tudtam visszaaludni) a futás sem ment jól és vagy 5 kilót is felszedtem, holott nem ettem többet. Igaz, a paleo-ból is kilengtem. A gluténmentességet olyan 90%-ban tartottam is, de tejtermékek meg krumpli azért becsúsztak. Február közepe óta viszont már igyekszem ezekre is újra odafigyelni.
A ciklus 1. napján kellett telefonálnom, 2. napon vérvétel. Ismerem már annyira a testem jeleit, hogy már az első 2 nap tudtam sajnos, hogy rövid ciklus fog következni, úgyhogy nem telefonáltam. Igazam is lett: a 8. napon ovuláltam, aztán B6-tal kiküzdöttem egy 12 napos luteális fázist hozzá, így végül 20 napos ciklust zártam.

Tegnap új ciklus kezdődött. Levették a vért a fenti vizsgálatokhoz, köztük az AMH-hoz is. Ma pedig, a ciklus 2. napján újra vért vettek: FSH, LH, E2, progi.
Egy pár órával ezelőtt kellett telefonálnom az eredményért.

Először az ösztrogénszintet diktálta be a nővér, hogy 150. Úristen, hogy én ennek mennyire örültem!!! Ha ugyanis megint 600 körül lett volna, az ismét 8-9. nap körüli ovulációt jelentett volna, így viszont minden jel szerint normálisan, valamikor a 13. nap körül fogok csak ovulálni.

Aztán mondta az LH-t, hogy 8. Ekkor már megszólalt a fejemben a vészcsengő, hogy ha az LH ilyen magas, akkor az FSH tutira 10 fölött van - jesszusom, csak nem éri el megint a 14-et??? (ha emlékeztek rá, életem legrosszabb FSH eredménye 14.5 volt, ráadásul 600-as ösztrogénszint mellett, de rögtön a következő ciklusban, ugyanolyan ösztrogénszint mellett már csak 6.3 volt az FSH-m, úgyhogy azzal nyugtattam magam, hogy éhgyomorra volt az a bizonyos vérvétel, stresszes is voltam, és nemrég álltam le a 4 hónapig szedett fogamzásgátlóról, biztos időbe telik hogy magára találjon a szervezetem)

Szóval bediktálta a nővér a 2. ciklusnapi FSH szintemet: 28.8.
Ekkor egyszerűen elsötétült minden. Arra emlékszem, hogy megkértem, mondja el még egyszer, mert biztos rosszul értettem, de nem. 
28.8.
Aztán még elmondta, hogy a progeszteron 2, meg hogy jövő kedden új vérvétel, de igazából már nem is figyeltem, egyszerűen megszűnt a világ. Remegő hangon elköszöntem, aztán amint letettem a telefont, hangosan zokogni kezdtem.

Utoljára 1 éve és 4 hónapja néztek nálam FSH-t, ennél a (paleos) ciklusnál:


FSH:  10.4 IU/L
Ösztrogén:  251 pmol/L

Alig több mint 1 év alatt tehát sikerült eljutnom 10-ről csaknem 29-re???
35 évesen?? Úgy, hogy életemben nem szívtam el egy szál cigit sem, nem drogoztam soha, nem alkoholizáltam, nem éltem önpusztító életet. Nem volt kemoterápiám, sugárkezelésem. Soha semmi egészségügyi problémám nem volt. Normál súlyú és testalkatú vagyok. Megvan mindkét petefészkem is.
Akkor meg MIÉRT????? Miért történik ez velem???

Egyszerűen nem tudom, merre tovább. A paleo-ban van az egyetlen reményem, ezt kb. másfél hónapja újra kezdtem, most még jobban odafigyelek, hogy minél pontosabban betartsam. Odafigyelek a rendszeres mozgásra is. Emellett elmegyek majd akupunkturára, csontkovácshoz is.

A lapar rohadtul kellene. Akármilyen magas is valakinek az FSH-ja, ez hónapról hónapra ingadozik azért, és mindig vannak olyan hónapok is, amikor normális minőségű pete érik.
Egyszerűen nem hiszem el, hogy - ha minden rendben van bent - 50 db tökéletesen időzített ciklusból egyetlen egyszer se sikerüljön teherbeesni. Merthogy egy normális pozitív tesztig sem jutok el ugye!
Privát laparra+hiszterora viszont sajnos nincs pénzünk. Piszok sokba kerül, a lombik meg aztán pláne. Elméletileg rajta vagyok a közkórházi várólistán, és hátha még idén sorra kerülök. Privát biztosításunk nincs, ha most elkezdenénk fizetni a nem kevés havi díjat, akkor kerek 12 hónap múlva mehetnék leghamarabb lombikra. Kérdés, hogy akkor még lenne-e értelme bárminek is, hiszen az eredményeim alapján már most sincs.
Hát, ennyi.