Nagyon rég nem jelentkeztem, pedig annyi minden történt... Először is sajnos hirtelen elveszítettem valakit, aki rettenetesen fontos volt az életemben. A halála nagyon megrázott, és még mindig fáj a hiánya. Lelkileg teljesen megzakkantam, nem tudtam aludni, nem ettem, vészesen gebére fogytam. Vagy zokogtam, vagy révetegen bámultam magam elé. Szerintem még a pajzsmirigyes gyógyszeremet is elfelejtettem néha reggelente bevenni, de nem tudom biztosan; jópár nap kiesett. Hogy valamennyire azért tudjak napközben funkcionálni, gyógynövényekkel teli hangulatjavítókat kezdtem szedni, meg altatót, hogy tudjak éjjel aludni. A vitex-et (barátcserje) is újra kezdtem, tabletta formájában. A paleo étrendből közben egyre gyakrabban és egyre többször lógtam ki. Mindez együttesen okozta szerintem a ciklusaim újbóli eltolódását :o(((
Már hetekkel ezelőtt leálltam mindenről, most várom, hogy a ciklusaim visszaálljanak.
Ebben a ciklusban a 16. napon ovuláltam, ami normál esetben maga lenne a tökély, de esetemben egy 16. napi ovulációnak az az ára, hogy a következő ciklusban cserébe már a 8-9. napon fogok ovulálni :o( 2 ciklussal ezelőtt a 23. napi ovu a következő ciklusban 4. napi (!!) ovut jelentett... :o(
Ez az egész semmiképp sem normális, és nekem is kezd rohadtul elegem lenni. Szóval úgy döntöttem, hogy épp itt az ideje egy hiszteroszkópiának, az még úgysem volt :o) A prof azonban azt javasolta, hogy lapar + hisztero együtt legyen, mert akkor egy altatással megvan az egész. Úgyhogy most várólistán vagyok, és csak remélem, hogy sorra kerülök még mielőtt elköltözünk (Férj többezer kilométerrel odébb kapott jobb munkát, és ő már hetek óta ott van, mi meg majd október elején csatlakozunk hozzá - babaprojekt addig értelemszerűen szünetel... :o(
Lányok, ha valamelyikőtöknek volt már laparja, mire kell számítanom utána? Mennyire fáj amíg a hasüreg felfújására használt gázok el nem távoznak? Egyelőre azt sem tudom elképzelni, hogy valaki benyúljon a köldökömbe, nemhogy egy szikével metszést ejtsen benne... (tudom, furán hangozhat, de a köldököm tabu, egyszerűen irrtál ott bármiféle érintés)
Bár az uh-kon és a HyCoSy-n (a petevezeték-átjárhatósági vizsgálaton) semmi rendelleneset nem találtak, azért létezik jópár olyan, a terhességet akadályozó elváltozás, amire csak hiszteroval és/vagy laparral derülhet fény. Meddőségnél, vérzészavaroknál amúgy is javasolt, és nálam ezek már 5 éve fennállnak... De van más is, ami szerintem igencsak indokolttá tesz egy ilyen alapos vizsgálatot. Nem tudok ugyanis szabadulni a gondolattól, hogy mi van akkor, ha a szülésnél csesztek el valamit.
Nem emlékszem, írtam-e már, de a szülésnél nem találták épnek a méhlepényt, úgyhogy - idézem a zárójelentésemből: "méhűri betapintást" végeztek "BUMM-kanállal". Na hát azt is péklapáttal csapnám tarkón, akinek ezt volt képe "betapintásnak" elnevezni, mintha ez legalábbis csak valami finom és óvatos kis vizsgálódás lenne. A valóság az, hogy a frissen szült méhemet egy éles szerszámmal belülről alaposan végigkaparták. Méghozzá meglehetősen sietősen, mivel mindez bármiféle érzéstelenítés nélkül történt... Az orvos is pontosan tisztában volt vele, mennyire rohadtul fájhat, úgyhogy igyekezett minél gyorsabban végezni. Iszonyatosan fájt. Komolyan mondom, akár az egész szülést is inkább elölről kezdtem volna, csak ezt ne. Azóta persze utánanéztem, és hivatalosan ezt az eljárást - mivel meglehetősen fájdalmas - altatásban vagy epidurális érzéstelenítésben kellene csinálni. Hát bennem meg még csak egy darab aspirin vagy no-spa sem volt, mivel az egész szülést bármiféle fájdalomcsillapítás nélkül csináltam végig.
Pár éve aztán - magyarázatokat keresve a sikertelenségre - rábukkantam erre, és rögtön megállt bennem az ütő... A történtek fényében simán van rá esély sajnos, és csak remélni tudom, hogy nem Asherman szindróma áll a háttérben :( Eddig elhessegettem a gondolatot, de mostanra eljutottam oda, hogy igenis vizsgálják meg. Őszintén remélem, hogy minden rendben a méhnyálkahártyám mindkét rétegével, nem keletkezett maradandó sérülés.
Nagyjából ennyi van. A legrosszabb a férjem hiánya, na és az ezzel járó kényszerszünet :o((
Ja, voltam közben kontrollon az endodokinál, és 1.40 lett a TSH (a bejegyzés elején említett extra stresszes időszakot tekintve ez pláne nem rossz eredmény) és a T3 T4 is stabilak; szóval a pm rendben van. És maradtunk az 50 mcg-nél.
Októberben költözés, és ezzel együtt majd kereshetek más dokikat :S Háziorvost, endodokit (pm gyógyszer miatt), meddőségi specialistát (<= hogy például új várólistára kerülhessek, ha esetleg itt nem kerülnék sorra addig). Hurrá.
