2013. február 6., szerda

Szünet

Ezt a blogot azért kezdtem el írni, hogy kiírhassam magamból mindazt, amit nem mondhattam el senkinek. Szerettem volna sorstársakat találni, ötletelni, tapasztalatot cserélni - és ez mind meg is valósult :)

Sok barátunk, jó ismerősünk van szerencsére, akik ismernek, szeretnek minket, és sok mindent tudnak rólunk, de azt, hogy az elmúlt években miken mentem keresztül és milyen súlyos diagnózissal kellett szembenéznem, alig pár ember tudja csak, erről a blogról pedig 2 nagyon közeli barátnőmet leszámítva senkinek nem szóltam.
Nem egy vidám blog ez sajnos, mert ide évek óta csak a nyűgjeimet, csalódásaimat, kudarcokat (na meg az újabb "felfedezéseimet") írtam meg, az "igazi életemről" meg semmit és úgy érzem, hogy ezért hamis képet festhet rólam. Az a helyzet ugyanis, hogy a korai petefészekkimerülés diagnózisát leszámítva szerencsére tényleg nem lehet semmi okom panaszra. Boldog életem van, a férjemmel olyan hihetetlen szeretet, olyan erős kötelék van köztünk már 16 éve, amit sokan el sem tudnak képzelni és van egy gyönyörű, egészséges kisfiunk, aki minden napunkat bearanyozza.  Békében, harmóniában, biztonságban élünk egy csodaszép, napsütéses országban, tele tervekkel.

A leghülyébb felhasználónévvel, teljes anonimitásban írtam ezt a blogot, és nagyon próbáltam figyelni, hogy minél kevesebb személyes infót adjak ki magamról. Nem szerettem volna, hogy olyanok is rámtaláljanak, akik személyesen, a civil életemből ismernek, és a leírtak alapján beazonosítsanak.
Kellett hozzá pár év, de végül ez mégis megtörtént, és ha ők rámtaláltak, akkor simán lehet, hogy olyan távoli ismerőseim is rámismertek, olvasnak és naprakészek belőlem, akikkel viszont nem szeretném a legbensőbb érzéseimet, laboreredményeinket, együttléteink időpontjait stb. megosztani.
A napokban kaptam ismét egy pofont az élettől (nem babatéma kivételesen, de az öndiagnosztizálós témakörbe remekül passzol), amit tanulságképpen megírnék, de már inkább zárt keretek között.
Úgy döntöttem tehát, hogy a magánéletünk védelmében indítok egy zárt blogot, ahol szeretettel várok mindenkit, akit érdekelnek a továbbiak. Ezt a blogot így hagyom, mert hátha hasznos lehet még ez a tartalom valakinek és tervezem, hogy fogok azért még írni ide is.
Aki szeretne továbbra is olvasni a zárt blogban, az légyszi jelezze itt, vagy privátban az ezustmacko777 kukac gmail pont com emailcímen.

Köszönön szépen, hogy velem voltatok!! :*