2009. április 30., csütörtök

Soha fel nem adni

Tündérek vagytok, hogy érdeklődtök, szurkoltok nekünk, tényleg jól esik!
Bevallom őszintén, hogy az elmúlt napokban azért néha már a sírás kerülgetett, de igyekszem megerősíteni magamat és pozitívan gondolkozni - folyamatosan mondogatom magamnak, hogy mindenféleképpen lesz kistesó, sőt, akár kettő is! :o)

Gyönyörű ciklust zártam, a leghosszabb természetes ciklust már nagyon régóta. Hogy terhesség miért nem lett ebből sem, az továbbra is rejtély... 9 DPO-ig még reménykedtem, annyira reméltem, hogy most végre más lesz, végre sikerülhetett! Aztán másnap jött a szokásos pofon: elkezdett csökkenni a hőm. A 10. napon már tudtam, hogy újabb kudarcról van szó, de azért teszteltem - ha már annyi HCG tesztem van itthon, legalább használjam valamire :o((

Íme a hőgörbém (Nani, nem minden áldott nap, de azért rendszeresen ittam a teákat!)


A ciklus 6. napján voltam ugye az átjárhatóságin, aminek eredményén nagyon megnyugodtam - így aztán abban reménykedtem, hogy a sok kudarc után talán ez felszakított bennem valami gátat, és most már egyből, talán még ebben a ciklusban sikerülni fog. Hát nem.
A 9. napon elkezdtem az LH tesztelést, aztán amikor még a 11. napon is totál negatív volt, elkezdtem aggódni - lehet, hogy ebben a ciklusban egyáltalán nem is lesz peteérésem?
Nekem - természetes ciklusban - a 11-12. napon van peteérésem, annál később sosem. (ez mondjuk már a szülés előtt is így volt, akkor fixen 22-24 napos ciklusaim voltak és a kisfiam is a ciklus 11. napján fogant egyébként, szinte kerek 4 évvel ezelőtt)
A 13. napon kétszer is teszteltem, délután és este is, hátha változik valami, mert a második csík mintha már erősödött volna az előzőekhez képest. Persze ettől még mindkét teszt bőven negatívnak számított. A 14. napon már nem is reméltem semmit, amikor is este 8-kor egyértelműen pozitívat teszteltem (Istenem, bár hcg tesztről beszélhetnék... de csak a nyamvadt LH tesztekig jutok) Másnap, a 15. napon délután 2-kor pedig azonnali, még az előzőnél is sokkal erősebb pozitív volt. Majd' kiugrottam a bőrömből, és tényleg elhittem, hogy ez a ciklus most más, és most tényleg sikerülhet. Tökéletes volt az időzítésünk is, sikerülnie kellett volna :o(

A görbén a cover line-t azért jelzi szaggatott vonallal, mert a luteális fázisban is tapasztaltam tojásfehérje-szerű nyákot. Persze egymillió hőgörbét végigpásztáztam a fertilityfriend-en, és elég sokan tapasztaltak termékeny(nek tűnő, de valójában nem az) nyákot az ovuláció után is, és jelentős részüknél terhesség lett belőle. Abban reménykedtem, hogy ez talán lehet a beágyazódás jele. 
Merthogy van olyan, hogy "implantation dip", azaz beágyazódási hőleesés, általában az ovuláció utáni 6-10. nap között. A jelenséget az adja, hogy ilyenkor csökken a sárgatest progeszerontermelése, és a beágyazódás után nő újra tovább. Ilyenkor, erre a kis időre az ösztrogén kerül túlsúlyba, aminek a progeszteronnal ellentétben hőmérséklet csökkentő hatása van. Na azt én is látom, hogy nálam véletlenül sem volt sajnos "implantation dip", viszont a termékeny nyákot szintén az emelkedett ösztrogénszint okozza, így hát gondoltam hátha mégis beágyazódásról van szó...
Néhány szép példa a beágyazódási hőleesésre, sajnos egyik sem az enyém (ha valaki ilyet tapasztal a ciklusa során, nagyobb a valószínűsége, hogy terhes, mint az, hogy nem):




A (nem)várt menstruáció előtti 1-2 napban tapasztalt vizes vagy tojásfehérje állagú nyálka viszont már nem beágyazódásra, hanem a vérzés közeledtére utal. Ennek okát ezen a szuperhasznos oldalon találtam meg, miszerint a méhnyálkahártyából ennak lebontása során először a folyadék távozik, és utána követi a vérzés.
Namost, nálam elég nehéz időben elkülöníteni a két jelenséget, merthogy sosincs 14 napos luteális szakaszom, max. 10-12 napos (és ugyebár a beágyazódás is általában a 7-10. nap között történik) Az orvosok szerint ez a luteális szakasz-hossz normálisnak tekinthető, én nyilván jobban örülnék, ha legalább 13-14 nap lenne.

A másik, ami nem hagyott nyugodni, az a progeszteronszint. Megpróbáltam utánajárni, hogy mennyinek is kellene lennie ahhoz, hogy egyáltalán létrejöhessen terhesség. 
Esetemben nézték egyszer 2008. áprilisában, ciklus 3. napján (aminek sok értelme nem volt, de mindegy). Ez egy 23 napos ciklus volt, és 0.8 nmol/L (referenciaérték a follikuláris szakaszban: 0.3 - 2.5 nmol/L)
Aztán nézték 2009. januárjában, a ciklus 21. napján, ekkor 10.86 nmol/l volt (referenciaérték a luteális szakaszban: 5 - 90 nmol/l)
Ez utóbbira az orvosom azt mondta, hogy teljesen rendben van, és volt ovulációm. Azt én is látom, hogy referenciaértéken belül van, és hogy van különbség a 3. napi és a 21. napi értékem között, de mégsem hagyott nyugodni a dolog. Szokás szerint elkezdtem bújni a neten a szakértői oldalakat, és olyanokat találtam, hogy a 21. napi progeszteronszint legyen min. 20, de inkább 30 a teherbeeséshez. Csak épp azt nem találtam meg eddig egyértelműen, hogy 20 meg 30 micsoda legyen?? Merthogy szokták nézni nmol/l-ben meg ng/ml-ben is, és nagyon nem mindegy. Ha az én kis 10.86-os nmol/l értékemet még átszámolom ng/ml-be, akkor aztán tényleg elenyészően kevés ez a szint. 

Progeszteron (P4): A ciklus 2. felében a progeszteron-vizsgálat az ovuláció meglétét bizonyítja. Amikor a tüszôbôl kiszabadul a petesejt, sárgatestté alakul, és progeszteront kezd termelni. Félidôben az ösztrogénnel együtt létrehozzák a méhnyálkahártya változását, amely megfoganó terhesség esetén a beágyazódáshoz szükséges. 5 fölötti érték már jelez valamilyen ovulációt, de a legtöbb orvos 10 fölöttit vár el természetes ciklusban és 15 fölöttit stimuláltban. Egyesek szerint a tesztet érdemes reggel, éhgyomorra végezni.
Normálértékek:
a ciklus elsô felében < 1.5 ng/ml / 0.5-4.5 nmol/l / 0.16-1.4 ug/l
a ciklus második felében >15 ng/ml / 6-60 nmol/l / 1.9-18.8 ug/l
menopauzában 0.5-4.5 nmol/l / 0.16-1.4 mg/l
terhesség esetén az elso harmadban 35-180 nmol/l / 10.8-55.8 ng/l

Tehát a ciklus második felében ng/ml-ben a 15 fölötti érték a jó, VAGY nmol/l-ben a 6-60 közötti... Azért ez meglehetősen széles skála. Ha valaki érti, szóljon!

Aztán - ismét a már fent említett szuperjó oldalon végre normális hormonértéktáblázatokat és magyarázatot találtam. A mértékegységátváltás úgy van, hogy nmol/l x 0.288 = ng/ml
Így tehát ng/ml-ben van egy kedves kis 3.127-es progeszteronszintem a ciklus 21. napján.

Igenám, de meggyőződésem, hogy nálam nem a 21. napon kellett volna levenni a vért. Általánosságban mindenhol az van, hogy a normál 28 napos ciklus esetén a 21. napon - vagy ovuláció után 7 nappal.
Most, hogy a 16. napon volt csak ovulációm, először azt gondoltam, majd a 23. napon kell elmennem vérvételre. Aztán utánanéztem a progeszteronszint változásának a cikluson belül, és megvilágosodott minden - az ovuláció utáni 7 napot azért mondják, mert feltételezik a standard 14 nap hosszúságú luteális fázist!! Ugyanis a luteális fázis közepétől kezd csökkenni a progeszteronszint, amennyiben nem jött létre terhesség. Az én esetemben, 10 napos luteális fázissal ez az ovuláció utáni 5. nap! A múltkori, 10.86-os 21. napi eredményem is 24 napos ciklusban lett mérve... Tehát az érték nem mérvadó. 
Ezúttal tehát az ovuláció utáni 5. napon kértem a vérvételt: az eredmény 22 nmol/l lett. Mint látható a hőgörbémen, most 11 napos luteális fázisom volt. Az ovuláció utáni 9. napon is vettek vért, ennek eredményét még nem kérdeztem meg.

Az FSH-LH-t kétszer is nézték az elmúlt hónapokban, az FSH 3.2 -4.0 között mozgott, az LH 1.73 - 2.35 között. Ezek az értékek tökéletesek.

Az ösztrogén szintem viszont szintén érdekes. Volt egyszer egy 24 napos ciklus 21. napján 255 pmol/L, aztán a következő ciklus 2. napján 594 pmol/L (elméletileg ez is bőven határértéken belül van, ám a fenti linken található hormontáblázatok és magyarázat alapján a 294 pmol/L fölötti ösztrogénszint magasnak számít, és korai változókort jelent és csökkenti a closty és egyéb hormonkezelések peteérlelő valószínűségét. Király. Viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy ennek mérése pedig egy 17 napos ciklusban történt, ahol a 9. napon volt peteérésem, amit egy mindössze 8 napos luteális fázis követett. Talán ez is magyarázhatja az emelkedett ösztrogénszintet, a korai ovulációra való felkészülés)
A lényeg, hogy mivel teljesen véletlenszerűen változnak a ciklusaim úgy 14 és 27 nap között, meglehetősen nehéz megállapítani a hormonjaim működését.

És akkor most köszönöm mindenkinek a kitartását, aki egyáltalán már idáig eljutott az olvasásban - tudom, hogy másoknak mindez bizonyára baromi unalmas, de nekem nagyon fontos és jólesik leírnom a gondolataimat. Tudom, a legtöbben azt gondolják, mi a francnak számolgatok meg olvasgatok, ahelyett, hogy inkább hagynám a francba az egészet és egyszerűen csak szexelnénk - merthogy nem az nmol-okból lesz a gyerek. De ezen az időszakon már túlvagyunk, próbáltuk. Nem néztünk semmit, csak szerettük egymást, és akkor még stresszes sem voltam, hiszen ott volt az én Kincsem, és volt még bőven idő, hogy kistestvére érkezzen. Csak idén januártól kezdtem a hőmérőzést, LH tesztelést, utánaolvasást, komolyabb orvoshoz mászkálást.

És akkor a lényeg, amit az orvosom mondott múlt csütörtökön, amikor elétettem a Puregon-os 14 napos ciklusom görbéjét, meg az az előtti Clomidosat, meg a mostani spontán ciklusom addigi állapotát. 
Elmondtam neki az aggodalmaimat, és azt, hogy az biztos, hogy ha újrakezdjük a stimulálást, akkor inszemet szeretnék (az esélyeimet maximalizálandó, ha már egyszer stimulálnak) Azt hittem, azt fogja mondani, hogy várjunk még pár ciklust az inszemig - ehelyett azt mondta, hogy az eddigiek alapján ő igazság szerint egyből IVF-et javasolna. (paff)
Azzal indokolta, hogy eleve túl sok ciklusom van egy évben (valóban, kb. 15-16), már létre kellett volna jönnie a terhességnek. A fő gond az, hogy minden ciklusban van peteérésem (vérvétellel bizonyítottan, még a 14 naposban is) és így túl sok petét "pazarlok el", a petefészkem pedig sokkal többet dolgozik, mint kellene - ezáltal öregebb, mint azt a korom (32) egyébként indokolná. És nem minden peteérésem tökéletes, vannak jó ciklusaim és nem jók egyaránt.
Most még spontán ciklusban megnézzük a 2. napi hormoneredményeimet (ma voltam vérvételen), aztán a 10-12. nap körül uh és meglátjuk a továbbiakat. 
Páromat is új vizsgálatra küldte, mert a múltkori eredmény azért mégsem az igazi. Nem értettem, mire gondol, mert ugyan mondta a múltkor, hogy kissé kevesebb volt az aktivitás, de azt is mondta, biztos azért, mert otthonról hozott minta volt, aztán ennyiben maradtunk. Hát most láttam a monitorán az eredményt - a 41 millához mindössze 30% aktivitás párosult!! Könyörgöm, ez a "kissé kevesebb"? És mit számít, hogy nem helyszíni minta volt, amikor bőven az előírt időn belül odaért vele a klinikára? Minimum 48 órát életben kellene  maradnia - oké, hogy más a közeg egy kis műanyag tartályban, mint a méhemben, de ha mindössze 40 perc alatt 30%-ra csökken az aktívak aránya a tartályban, akkor mégis mit várhatok? Na mindegy, pár hét múlva újra megy, és ezúttal helyszíni mintaadást írtak elő. Kíváncsi leszek...

Egyszerűen nem értem. Képtelen vagyok elhinni, hogy egy természetes úton megfogant, problémamentes terhesség után már csak IVF-fel lehessek újra terhes - ugyanattól a férfitól.
Úgyhogy most igyekszem lefogyni azt a maradék kb. 5 kg fölösleget, iszom a cickafarkfű és palástfű teákat (ill. mivel ezek hamarosan elfogynak, keresnem kell valami itteni hasonló gyógynövényt), szedem a vitamint (eddig Elevitet szedtem, de most vettem külön a fogamzást elősegítő vitamint, és áttértem erre), normálisan étkezem, kijárok minden nap futni. Aztán ha így sem sikerül 2-3 cikluson belül, akkor valószínűleg tényleg engedni fogok az IVF-nek :o(

A fő aggodalmam az, hogy szerintem beágyazódási probléma lehet: a méhnyálkahártyám nem megfelelően épül fel majd bomlik le - márpedig ha így van, akkor nem tudom, mi lenne a lombiknál. A menstruációim már nagyon régóta max. 3 napig tartanak, fájdalmas görcsök soha nem kísérik és maga a vérzés sem számottevő: napi 1 betétet használok el a legvékonyabb fajtából (éjszakákra pedig csak tisztaságit) Viszont megfigyeltem, hogy azokban a ciklusokban, amik rövidebbek, utána tovább tart és jelentősebb a vérzés mennyisége is. Tehát megjön mondjuk 25 napra lazán ahogy szokott, aztán rá 14 napra megint, de ezúttal erősebb vérzéssel és ilyenkor a hasam is fájogat. Olyan, mintha a normál ciklusban nem válna le rendesen a nyálkahártya, ezért később a szervezetem újra próbálkozik. Lehet, hogy hülyeség, nem tudom. Ezt minden orvosnak megemlítettem eddig, és annyit reagáltak, hogy igen, a cikusaim összevisszaságának köze lehet a méhnyálkahártyám változásának. Ugyanakkor uh-kon mindig mindent a legnagyobb rendben találtak, a méhnyálkahártyát is, mindig megfelelő vastagságú és szerkezetű volt.
A dokim azt mondta, hogy a hőgörbém is szép magasra megy a luteális fázisban, tehát nem hinné, hogy progeszterongondjaim lennének - már csak azért sem, mert soha nem szoktam barnázni (max. alig pár órával a mensi előtt)

Ha esetleg véletlenül erre tévedne egy szakértő és véleményt mondana, azt nagyon megköszönném. De mindenki véleménye érdekel... Az IVF-et azért egyelőre még halogatnám (már csak anyagi megfontolásból is, iszonyat drága :o(. De mi van, ha tényleg csak így lehet a kisfiunknak testvérkéje és az időhúzással csak saját magam alatt vágom a fát?? Tanácstalan vagyok :o(

2009. április 9., csütörtök

Az átjárhatósági vizsgálat

Tegnap sor került az átjárhatósági vizsglatra, egész pontosan HyCoSy-ra (Hysterosalpingo Contrast Sonography) Sokan csak Levovist-nak hívják, ami magának a kontrasztanyagnak a neve. A petevezeték(ek) elzáródása a terméketlenségi okok 30%-át adja, ezért a meddőségi kivázsgálásoknál az elsők között érdemes ezt is megnézni. 

A HyCoSy sokkal korszerűbb módszer, mint a jól ismert HSG (hysterosalpingográfia). 
Előnyei a HSG-vel szemben:

- nincs röntgensugárzás (nem tartom egészségesnek közvetlenül a petefészkeket és a méhet bombázni röntgennel, akármilyen kis dózis legyen is az)
- képalkotás céljából is sokkal előnyösebb ultrahangot használni röntgensugár helyett
- HSG-nél előfordulhatnak olyan mióma és polip elhelyezkedések, amelyek a röntgennel nem kerülnek felismerésre
-  rövidebb ideig tart, mint a HSG, 
- sokkal kevésbé fáj (HSG-nél egy fém műszert kell a méhszájra erősíteni, ami plusz fájdalom az eljárás mellett - HyCoSy-nál pedig csak egy vékony katétert vezetnek a méhbe)

Hátránya:
- drága a kontrasztanyag (Levovist), drágább az eljárás

VB annak idején leírta tapasztalatait a HSG-vel kapcsolatban (ami egyébként teljesen egybevág azzal, amiket én hallottam az ismerőseimtől)

Fentiek miatt elhatároztam, hogy mindenképp HyCoSy-t fogok kérni a dokimtól - végül erre nem is volt szükség, mert automatikusan erre írta a beutalót.
Délután 2-re volt időpontom, és kb. 20 perccel előbb érkeztünk. Azt már írtam, hogy az eljárást csak az 5 és 10. nap között végzik, mindenképpen a peteérés előtti időszakban. A vizsgálat nem igényel előkészületeket, nyugodtan lehet előtte enni-inni is. A hüvelyi uh miatt üres hólyag kell, úgyhogy előtte kötelező pisilni.
Kedvesen mosolyogva fogadtak, majd leültettek egy váróba. Jó fél óra elteltével szólítottak is és egy kellemes, elsötétített, ultramodern szobába kerültem, majd magunkra hagytak, hogy levetkőzhessek. Természetesen férjem is ott lehetett velem végig az eljárás alatt. Pár fotót csináltunk csak, azt is csak a telefonnal. A gép:

Szemben, a falon pedig egy hatalmas monitoron láthatom én is, mi történik:

Először is a doktornő felvette az adataimat, aztán alaposan kikérdezett (ciklusok hossza, rendszeressége, utolsó vérzés időpontja, vérzéses időszakok hossza, mióta próbálkozunk, előző terhességnél mi volt stb.) majd nagyon alapos (hüvelyi) ultrahangvizsgálatot végzett. A nagymonitoron mindent láthattam, nagyon profi volt (mindent megvizsgált, megmért, még Colour Doppler módban is megnézett) 
Utána előkerítette a másik dokit, aki magát a HyCoSy-t végzi. Jött is a fickó, ő is nagyon szimpi volt. Az első ultrahangos doktornő betolta a felszerelést és az anyagot egy zsútkocsi-szerűségen, közben a doki leült mellém és tájékoztatott, mi is ez, mi vár rám, mit fogok érezni, milyen mellékhatások lehetnek, van-e kérdésem, aztán kérdezett ő is párat. 
Utána egy kis lámpával kivilágították a területet és nekikezdett. Nem fogok hazudni: fájt... automatikusan megfeszültem, fogam összeszorítva. Kb. 15 másodpercig tartott csak az éles fájdalom, már azt hittem, mindjárt készen is vagyunk, de még csak utána készítette a spéci kontrasztanyagot, amit a felvezetett csövön elkezdett adagolni, mellette pedig hüvelyi uh-n követte, átjut-e, illetve van-e bármi eltérés, rendellenesség. A nagy monitoron én is végignézhettem, ahogy a kontrasztanyag szépen, akadály nélkül átmegy először az egyik, majd a másik petevezetőmön is. Sehol egy összenövés, letapadás, sehol egy mióma vagy polip, vagy bármi egyéb, ami akadályozhatná a teherbeesést.
Szerintem hallani lehetett a szívemről legördülő sziklákat :o)) Tudat alatt én is erre számítottam, de muszáj volt biztosan tudnom. (mondjuk valószínűleg akkor kaptam volna hülyét, ha most kiderül valami elzáródás vagy polip, ezzel együtt az eddigi össze-vissza kezeléseim teljes értelmetlensége)
Az egész nagyon rövid ideig tartott, talán olyan 3-5 percig. Elmondták, hogy most lesz majd némi folyás, esetleg kis vérzés, de másnapra elmúlik. Ha nem, illetve ha görcseim lennének, akkor azonnal hívjam fel a mobilján. Kaptam törlőkendőket, még tisztasági betétet is és magunkra hagytak, hogy felöltözhessek. Utána még vagy 10 percig pihentettek egy kényelmes kanapén ülve, aztán jött a doki, hogy most már hazamehetünk és ha bármi fájna, hívjam. Tudtam, hogy úgysem lesz semmi, a fájdalom az eljárás után gyakorlatilag azonnal megszűnt. A kocsihoz sétálva pár lépésnél még éreztem egy kicsit, de  aztán az is teljesen elmúlt.

Összefoglalva: a petevezetők átjárhatóak, és minden más is rendben van bent, a teherbeesésnek orvosi akadálya nincs. Rendben vannak a hormonjaim, és van peteérésem is. Párom is rendben van. Alig pár ciklus még, és egész biztos lesz babánk, ezt biztosan tudom!!!
A dokim automatikusan megkapja az eredményt, szerintem már át is küldték neki. Egyelőre azonban úgy tervezem, kihagyok vagy 2 ciklust, és csak utána megyek el újra hozzá.

2009. április 3., péntek

Puregon 50IU/nap

Most utánanéztem a külföldi fórumokon, és a puregonból az 50 IU/nap az igazán kezdő mennyiségnek számít, nagyon alacsony és kímélő.
Namost, ha én ezt a minimálisnak mondott mennyiséget is így túlreagáltam, akkor nem lehet, hogy nem is a peteérésemmel van a gond? 
Mi a baj velem??? :o(((((((((((((

Mit is mondhatnék...

A hőm leesett a cover line alá, egyelőre barnázok, de görcsöl a hasam, tuti még ma meg fog jönni. A puregonnal sikerült hát egy mindössze 14 napos ciklust produkálni, ovulációval, 6 napos lutális fázissal - fantasztikus, nem? :o((


Úgyhogy elkezdhettem telefonálni, hogy időpontot kérjek az átjárhatóságira. A doktornő 2 helyre is írt beutalót, ha az egyiknél esetleg túl késői időpontot tudnának csak adni. Felhívtam az elsőt, hát erre a hónapra (április 3-a van!) sajnos már teljesen tele vannak. Mikor lesz a következő ciklusom? Hehhe... 
Aztán felhívtam a másik helyet, és legnagyobb meglepetésemre be tudtak szorítani jövő hét szerdára, délután 2-re!! Úgy örülök!! A ciklus 6. napja lesz (ezt a vizsgálatot az 5. és a 10. nap között végzik), akkorra már rég nem vérzek. És nem a röntgenes verzió lesz, hanem a sokkal kímélőbb ultrahangos megoldás. Nagyon kíváncsi vagyok az eredményre...
Szerintem ma felhívom a doktornőt is és beszámolok neki a 14 napos puregon-os ciklusról, és elmondom, hogy ezek után pláne aggodalmaim vannak a puregon folytatását illetően. És mi lehet a 4 cm-es cisztámmal? Emiatt nem késnie kellett volna?
Áhh, nem értek én már semmit.