2011. augusztus 31., szerda

Bonyodalmak

Nagyon rég nem jelentkeztem, pedig annyi minden történt... Először is sajnos hirtelen elveszítettem valakit, aki rettenetesen fontos volt az életemben. A halála nagyon megrázott, és még mindig fáj a hiánya. Lelkileg teljesen megzakkantam, nem tudtam aludni, nem ettem, vészesen gebére fogytam. Vagy zokogtam, vagy révetegen bámultam magam elé. Szerintem még a pajzsmirigyes gyógyszeremet is elfelejtettem néha reggelente bevenni, de nem tudom biztosan; jópár nap kiesett. Hogy valamennyire azért tudjak napközben funkcionálni, gyógynövényekkel teli hangulatjavítókat kezdtem szedni, meg altatót, hogy tudjak éjjel aludni. A vitex-et (barátcserje) is újra kezdtem, tabletta formájában. A paleo étrendből közben egyre gyakrabban és egyre többször lógtam ki. Mindez együttesen okozta szerintem a ciklusaim újbóli eltolódását :o(((
Már hetekkel ezelőtt leálltam mindenről, most várom, hogy a ciklusaim visszaálljanak.
Ebben a ciklusban a 16. napon ovuláltam, ami normál esetben maga lenne a tökély, de esetemben egy 16. napi ovulációnak az az ára, hogy a következő ciklusban cserébe már a 8-9. napon fogok ovulálni :o( 2 ciklussal ezelőtt a 23. napi ovu a következő ciklusban 4. napi (!!) ovut jelentett... :o(

Ez az egész semmiképp sem normális, és nekem is kezd rohadtul elegem lenni. Szóval úgy döntöttem, hogy épp itt az ideje egy hiszteroszkópiának, az még úgysem volt :o) A prof azonban azt javasolta, hogy lapar + hisztero együtt legyen, mert akkor egy altatással megvan az egész. Úgyhogy most várólistán vagyok, és csak remélem, hogy sorra kerülök még mielőtt elköltözünk (Férj többezer kilométerrel odébb kapott jobb munkát, és ő már hetek óta ott van, mi meg majd október elején csatlakozunk hozzá - babaprojekt addig értelemszerűen szünetel... :o(
Lányok, ha valamelyikőtöknek volt már laparja, mire kell számítanom utána? Mennyire fáj amíg a hasüreg felfújására használt gázok el nem távoznak? Egyelőre azt sem tudom elképzelni, hogy valaki benyúljon a köldökömbe, nemhogy egy szikével metszést ejtsen benne... (tudom, furán hangozhat, de a köldököm tabu, egyszerűen irrtál ott bármiféle érintés)

Bár az uh-kon és a HyCoSy-n (a petevezeték-átjárhatósági vizsgálaton) semmi rendelleneset nem találtak, azért létezik jópár olyan, a terhességet akadályozó elváltozás, amire csak hiszteroval és/vagy laparral derülhet fény. Meddőségnél, vérzészavaroknál amúgy is javasolt, és nálam ezek már 5 éve fennállnak... De van más is, ami szerintem igencsak indokolttá tesz egy ilyen alapos vizsgálatot. Nem tudok ugyanis szabadulni a gondolattól, hogy mi van akkor, ha a szülésnél csesztek el valamit.
Nem emlékszem, írtam-e már, de a szülésnél nem találták épnek a méhlepényt, úgyhogy - idézem a zárójelentésemből: "méhűri betapintást" végeztek "BUMM-kanállal". Na hát azt is péklapáttal csapnám tarkón, akinek ezt volt képe "betapintásnak" elnevezni, mintha ez legalábbis csak valami finom és óvatos kis vizsgálódás lenne. A valóság az, hogy a frissen szült méhemet egy éles szerszámmal belülről alaposan végigkaparták. Méghozzá meglehetősen sietősen, mivel mindez bármiféle érzéstelenítés nélkül történt... Az orvos is pontosan tisztában volt vele, mennyire rohadtul fájhat, úgyhogy igyekezett minél gyorsabban végezni. Iszonyatosan fájt. Komolyan mondom, akár az egész szülést is inkább elölről kezdtem volna, csak ezt  ne. Azóta persze utánanéztem, és hivatalosan ezt az eljárást - mivel meglehetősen fájdalmas - altatásban vagy epidurális érzéstelenítésben kellene csinálni. Hát bennem meg még csak egy darab aspirin vagy no-spa sem volt, mivel az egész szülést bármiféle fájdalomcsillapítás nélkül csináltam végig. 
Pár éve aztán - magyarázatokat keresve a sikertelenségre - rábukkantam erre, és rögtön megállt bennem az ütő... A történtek fényében simán van rá esély sajnos, és csak remélni tudom, hogy nem Asherman szindróma áll a háttérben :(  Eddig elhessegettem a gondolatot, de mostanra eljutottam oda, hogy igenis vizsgálják meg. Őszintén remélem, hogy minden rendben a méhnyálkahártyám mindkét rétegével, nem keletkezett maradandó sérülés.

Nagyjából ennyi van. A legrosszabb a férjem hiánya, na és az ezzel járó kényszerszünet :o((
Ja, voltam közben kontrollon az endodokinál, és 1.40 lett a TSH (a bejegyzés elején említett extra stresszes időszakot tekintve ez pláne nem rossz eredmény) és a T3 T4 is stabilak; szóval a pm rendben van. És maradtunk az 50 mcg-nél. 

Októberben költözés, és ezzel együtt majd kereshetek más dokikat :S Háziorvost, endodokit (pm gyógyszer  miatt), meddőségi specialistát (<= hogy például új várólistára kerülhessek, ha esetleg itt nem kerülnék sorra addig). Hurrá.

10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia Ezüstmackó!

Nekem volt laparom. Hiszterostkópiával és átjárhatóságival egybekötve (a missed utáni küret miatt+gyulladás). Semmi extra nem volt. A sote2-n csinálták. A varratok picik, nekem negatív volt, ígx csak a köldökömön és a jobb petefészeknél volt egy icipici vágás. Itt 2 nap kórházzal jár a beavatkozás. Ha másnap láztalan vagy, mehetsz haza. Az altatást mindenki másképp viseli, ezt nem lehet kiszámítani. Nekem semmi bajom nem volt, a torkom fájt egy icipicit a tubus miatt (ez mély altatásban megy, hogy ha találnak valamit, és operálni kell, mélyíthető legyen a narkózis.)Ébredéskor a vállam fájt (műtét közben megdöntik az asztalt, így minden súly a válladra nehezedik), a hasam még gázos volt, de nem vészes. Amint tudsz, mozogj, az sokat segít a gázok távozásában. Hazafelé a kátyús úton szidtam Budapest összes polgármesterét meg minden, mert egy-egy bukkanónál igen kellemetlen volt. Otthon nem feküdtem, csak kíméltem magam, nem emeltem, de mentem boltba, ide-oda, bicikliztem. Varratszedés nekem egy hét múlva volt. Nekem csak az volt rossz az egész műtétben, hogy előtte nagyon legyengítettek, beöntés, koplalás,ilyesmik,(ez a protokoll a soten) és mivel amúgy sem voltam jó súlyban, sokkal gyengébb voltam a műtét után. Ne félj a műtéttől, elég hamar lehet regenerálódni, még akkor is, ha esetleg van bent valami,endo vagy ilyesmi, akkor egy nappal több kórház van, de más extra nincs.

Ezüstmackó írta...

Szia!
Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál! :o)
Altatva már voltam egyszer, akkor rettenet hányingerrel tértem magamhoz, beadtak valami injekciót amitől jobban lettem, de azzal a lendülettel vissza is aludtam, utána meg már úgy ébredtem, hogy jól voltam.

Az itteni protokoll szerint egyébként ez ambuláns beavatkozás, szóval altatás ide vagy oda, a kórházban gyakorlatilag alig pár órát tölt az ember lánya, és még aznap elengedik (már ha nem fordult komolyabbra a műtét persze). És nincs előtte napokig koplalás, beöntés meg ilyesmik sem, hanem csak be kell menni aznap éhgyomorra és kész.
Inkább amiatt parázom, hogy egyedül kell végigcsinálnom, a párom nélkül :o( De akkor ezek szerint elméletileg nem igényel olyan komoly lábadozást, szóval el fogom tudni látni a teendőket egy 5 éves gyerkőc mellett :o)

Névtelen írta...

Drukkolok, hogy minden jól menjen! Nem igényel komolyabb lábadozást, varratszedésig max. nem emelgeted a gyerkőcöt. Az altatás után itt csak kísérővel lehet hazamenni, de gondolom, ezt meg tudod oldani.
Itt is csak a soten bonyolítják egy picit túl, egyik ismerősömnek a Jánosban volt, ott éhgyomorra kellett menni, megvolt a műtét, délután lehetett hazamenni.

Névtelen írta...

Szia!

Hát változó ez azért. Nekem volt laparom (kukucskálós) és vágós (kb 15 cm-es vágással)műtétem sajnos. Én különbséget csak a felépülés tempójában éreztem. Amíg a nagyműtét után hetekig csak lézengtem, meg minden mozdulat fájt, addig a lapar után tényleg hamar rendbejöttem. Én mondjuk feküdtem utána még egy hétig, utána mentem csak vissza dolgozni.
Az altatás mindkét esetben rossz volt. De ezt is mindenki másképp viseli. Mi akkor hárman voltunk a szobában, egyformán szarul néztünk ki műtét utáni este-éjjel. Férjeink nagyüzemben ügyeltek felettünk, ha kellett rohantak a nővérért. Mivel mi katétert is kaptunk, + még egy cső is lógott belőlünk, nem nagyon ugráltunk. Engem 1 körül hoztak ki a műtőből, a délutánra nem is emlékszem, este jövögetett vissza a kép, de az is homályos csak. Másnapra nem mondom, hogy talpra ugrottunk, de már mozgolódtunk. A vállam nekem is fájt, meg a hátam, állítólag a felfújástól oda szorult fel a levegő. Én még az este kivetettem a katétert, mert rohadtul szúrt valami, így éjszaka is kibotorkáltam már a mosdóba, de közben (kb 3 m volt) kétszer is le kellett üljek az ágyak szélére. De nem elriasztani, akarlak, nálam nem jött be, amikor azt mondták előtte, hogy semmi az egész. Szerencsés aki könnyen viseli. Kívánom, hogy Te is azok közé tartozz majd!

Névtelen írta...

Kedves Ezüstmackó!
Saját problémáimra keresve a választ bukkantam a blogodra, és megdöbbentem, mennyire hasonló a történetünk. Nekem kétéves a kislányom, a szülés óta borult az addig rendben lévő hormonháztartásom. Ciklus elején vagy az FSH-m magas, vagy az ösztrogén, a hosszú ciklus-gyenge vérzés, majd rövid (16 napos!) ciklus, erős vérzés váltakozása nálam is előfordult már. Én is szeretek "nyomozni" az interneten (egyébként biológus vagyok), ha gondolod, írd meg a mailcímedet a szverboritka@hotmail.com címre, esetleg cserélhetnénk tapasztalatot!
Minden jót kívánok addig is!
Borcsa

Nyonyeszka írta...

Szia! De jó, hogy írtál. Remélem még nem késtem el a megnyugtatással, de a lapar nem egy nagy valami. Itt írtam az enyémről a blogomban: http://nyonyeszkak.blog.hu/2009/02/15/7_mutet_es_szulinap_vagy_szulinapi_mutet

Írjál majd, ha túl vagy rajta! :-)

Névtelen írta...

Szia, nekem is volt laparom, májusban. Pénteken műtöttek, egy éjszakát bent aludtam, szombaton d.e. jöhettem is haza. Nagyon izgultam, de kár volt, elalukáltam és mire magamhoztértem már készen is voltam, jól ébredtem, aznap már járkáltam este, a nővér parancsolt ágyba :-) se beöntést se katétert nem kaptam. 2 napra rá hétfőn már dolgoztam, nem is tudták a kollegáim hogy műtétem volt, és nem is látszott semmi rajtam. Szóval ne izgulj, hamar túl leszel rajta. Nekem a budaőrsi egynapos sebészeten csinálta a Gozár doktor, csak ajánlani tudom.
Móni

Ezüstmackó írta...

Elnézéseteket kérem, amiért ilyen sokára válaszolok csak, teljesen el vagyok havazva a költözéssel kapcsolatos intéznivalókkal.
Köszönöm szépen a sok hozzászólást, műtétleírást!! :) Már teljesen felkészültem lelkileg a műtétre, de 2 hónap várakozás sajnos kevés volt, nem kerültem sorra :((( Jövő héten meg költözünk, úgyhogy kénytelen voltam töröltetni magam az itteni várólistáról, és az új városban majd kezdhetek mindent elölről :(((

Borcsa: nagyon-nagyon köszönöm, hogy írtál; mindenképp szeretnék kapcsolatban maradni Veled!! Nagyon érdekel, hogy pontosan milyen problémák voltak Nálad, sikerült-e rájuk megoldást találni, melyik orvos mit mondott stb. Az emailcímem ezustmacko777@gmail.com; nagyon megköszönném, ha írnál!

nani írta...

Boldog és minél hamarabb babázós Új Évet Nektek!!
Remélem írsz még...

Ezüstmackó írta...

Drága Nani!
Nagyon köszönöm a jókívánságokat, Nektek is nagyon boldog Új Évet kívánok és szívből gratulálok a gyönyörű, immár 4 főre bővült családodhoz! :)